2012. március 1., csütörtök

Dead of Night (1974)


Szokásos esti vacsorajelenet: családfő, édesanya és egy leány gyermek. De mégsem olyan szép, harmonikus és idilli, mint talán lennie kellene eredetileg. Az édesanya mintha aggódna, zavarosan beszél arról, hogy fia, Andy biztos haza fog jönni. Igen, semmi kétség, hiszen az ő kicsi szeretett fia túléli a háborút és minden gond nélkül újra együtt fognak hamarosan vacsorázni. Férjén és leányán, Kathy-n látszódik, hogy ők nem olyan biztosak ebben. A helyzetet megszakítja egy erőteljes kopogás a bejárati ajtón: komor arcú, fegyelmezett, magasabb beosztású katona, részvétet nyilvánít, közli, hogy szeretett Andy meghalt. Christine összetörik a hír hallatán, szíve mélyén mégis érzi, hogy a fia még él és az nem lehet, hogy nem látja újra. Még aznap éjszaka Kathy furcsa zajt hall, felébreszti édesapját, majd hárman leosonnak a földszintre és a bejárati ajtó mögött legnagyobb megdöbbenésükre Andy áll. A meglepődés egy csettintésre boldogságba fordul, hiszen végre újra együtt a család. Christine tényleg jól érezte, hazajött.
A következő napok azonban egyre furcsább dolgokat tartogatnak. Andy szótlan, rezzenéstelen arca valami balsejtelmet ébreszt. Talán történt vele valami? Megváltoztatta a háború? Charles, az apa nem tud szemet hunyni a dolog felett, főleg mikor fia a szeme láttára puszta kézzel megfojtja a család házi kedvencét.

A film lassan építkezik, de úgy érzem kell is ez ahhoz, hogy az utolsó negyedóra úgy üssön, ahogy kell. A család belső viszályai a végére a felszínre törnek: Christine inkább behunyja a szemét és nem akarja észrevenni azt a tényt, hogy a fia megváltozott, cseppet sem a régi Andy. Védelmezi őt minden áron, ami a végére őrült dolgokra veszi rá. Még a saját tisztességes leányát is képes lenne hátrahagyni csak azért, hogy az ő kicsi fia biztonságban legyen. A családfőben összeáll a kép, tudja, mi történik, mégis ő is azon dolgozik, hogy a fia ne kerüljön még nagyobb bajba. De a káoszt nem lehet elkerülni.
A Dead of Night (aka. Dreathdream) filmet W. W. Jacobs által megírt, 1902-ben megjelent, The Monkey's Paw (= "a majom mancsa") című angol horrortörténet ihlette.
Bob Clark neve ismerősen csenghet a horrorkedvelők számára, mert ugyanebben az évben, 1974-ben egy nagy sikerű slasherrel is előállt, ez pedig a Black Christmas volt, illetve első rendezése a Children Shouldn't Play with Dead Things szintén nem elhanyagolható alkotás a maga egyszerűségével.
Clark munkái számomra remek kikapcsolódást nyújtanak, alkotásait kihagyhatatlannak tartom a horrorközönség számára. A Dead of Night is csak erősítette bennem ezt, jó történet volt, az összeomlott családkép a végén pedig a fogékonyaknak igazán nyomasztó perceket okoz.

IMDb 6,8