Dr. Jekyll & Mr. Hyde (1931)

Robert Louis Stevenson történetét, mely egy kísérletező orvosról szól, sok filmes elevenítette már meg a filmvásznon. Az elsők között van ez a darab is, mely a főszereplő megformálójának (Fredric March) Oscar-díjat is hozott.
Dr. Henry Jekyll kiváló orvos, akit a nemesség tagjai furcsállnak, csodabogárnak tekintenek - és nemcsak a betegek iránti odaadó hozzáállása miatt. Jekyll nem mindennapi témával foglalkozik: véleménye szerint maga az emberi lélek nem egy egész, hanem két részből tevődik össze. Az egyik a társadalom által elfogadott írott illetve íratlan szabályoknak tesz eleget, azok alapján vezérli az embert és annak gondolatait, cselekedeteit. A psziché másik felét az ösztönök hajtják, a nyers, állatias viselkedés forrása. Állításának alátámasztására kikísérletez egy szérumot, mely az elme két felét elválasztja egymástól, s színre lép az ösztönös, erőszakos, vad én képe.
Ez az első adaptáció a regényből, melyet sikerült megtekintenem idáig, viszont magát az írást még nem volt alkalmam elolvasni, így tényleg csak a filmre tudok hagyatkozni a történet szempontjából. A tudat illetve énkép kettéhasadásának és az ösztönös, állatias viselkedés bemutatása tényleg Oscar-t érdemlő alakítás volt March-tól. Az erőszakos én-t jelképező Mr. Hyde jelmezét a neander-völgyi emberről mintázták, ezzel is nyomatékosítani tudták az állatias, nyers embert. A két én közti különbség is teljesen elkülöníthető volt egymástól: Jekyll a kedves, humoros, tisztelettudó vőlegény, aki a páciensek közt sem tesz különbséget, így a nyomorúbb sorsú egyszerű asszony is ugyanannyi figyelmet és törődést kap tőle, mint egy nemesember. Ezzel szemben a szérum hatása után kibújik belőle Mr. Hyde, aki már külsőleg is hordozza magán az "emberállat" jegyeit (vastag szemöldök, előreálló homlok, hegyesebb fogak, görnyedtebb járás); belsőleg pedig lelkiismeret-mentes, erőszakos, vad, egy az egyben ösztönlény.
Stevenson története eleve jó táptalaj egy film elkészítéséhez. Ezen '31-es változat előtt készült még belőle 4 némafilm is, melyek közül meg kell említeni az 1920-ban készült változatot, ugyanis abban John Barrymore játsza el a címszerepet.

IMDb